SZER-ELEM

Mi a szer-elem?

Ami nélkül lehet élni...de nem érdemes.

Miért? Mert ez is egy ELEM, ami hozzá tartozik az élethez. SZER a szeretet elem. Egy SZER amire szükségünk van. 

Sokan félnek megélni, mert akkor úgy érzik kiszolgáltatottak lesznek, vagy esetleg kinevetik...Mindenkinek el kell döntenie a saját sorsát. És igen sok-sok kimondott gondolat, és téveszme meg gátol minket érzelmeink megélésében. 

Van egy igen fontos tényező, amit elfelejtünk,...hogy magunkkal is ki kell jönni, - magunkat is el kell fogadni - akkor megérkezik a társunk.

Régebben megfogalmaztam, már egy képem mellé rövid kis szösszenetet, hogy-hogyan lehet egyedül is "boldog" valaki. Hát kérem úgy, hogy elfogadja saját magát és a történéseket. Semmi sem véletlen...Mindent magunk vonzunk be. Akkor amikor kell. Jeleket is kapunk, csak sokan fel sem ismerik.

Mindig eszembe jut, hogy miket mondogatott édesanyám. Az egyik, amit mindig kiemelt: "Hidd el, nem maradsz le semmiről..."

De sokat beszélgettünk, tervekről, álmokról és hogy milyen párt is szeretnék. Ha a diófánk mesélni tudna...

Férfias, minden lében kanál, humoros és amiben én gyenge vagyok abban kiegészítsen. (Pl: Sosem tudtam önellátó lenni, ha a csibék levágásáról volt szó. A feldolgozás megy, de az előkészítés nem.)

HÁT MEGKAPTAM!

Az élet elvett tőlem egy fontos személyt - az édesanyámat - de adott mellém egy társat. Annyira sok hasonlóság van bennük, hogy néha magam is meglepődök. Találkoztak és beszéltek is egymással. Viseletet varrtam az egyik "új" táncosnak és eljött próbára - faggattam, hogy ki tetszik neki; de nem árulta el. Anyucimnak igen. 

Hát az élet furcsa, de komoly rendező. Édesanyám eltávozott. Külföldi útra készültünk, s én erősen gondolkodtam menjek-e? A szervező a nővérem és 1-2 barát segített a döntésben. Tényleg bajban ismerszik meg az "ember".

Ez a fiú sem hagyott magamra egyetlen percre sem, segített és támogatott. Jól esett, de nem gondoltam tovább a történetet, mert fiatalabb. Mikor elém állt és megkérdezte: leszek-e a barátnője? Meglepődtem...visszakérdeztem: Én? Hát erre nem gondoltam...Kérhetek egy nap gondolkodási időt? Sokat nem kellett gondolkodnom, mert a szívemre hallgattam. Bevallom nem hagyott hidegen, de nekem is jöttek a "mumus" gondolatok: Mit fognak hozzá szólni? Lejátszottam egy két döbbenetet a gondolatomban, azután mégis úgy döntöttem elhessegetem...A szívemre hallgattam, mert tudtam, ha nem úgy teszek, akkor megint jön pár felesleges kanyar és az élet úgyis oda sodorja nekem. S eszembe jutott az is, hogy ha én nem merek a szívemre hallgatni, akkor mást, hogy biztassak arra?

Nem bántam meg... 

Kiegészít, erős karakter, de én is. Nálunk is volt már az energiák miatt, pár feszültség, de büszkén vállalom, hogy sok-sok mindenen keresztül mentünk. Voltak akadályok már eddig is, de rájöttünk, hogy csakis egymás segítségével tudunk előre jutni. Ha együtt intézünk bármit, akkor az sikerül. Szóval mindenkit csak arra biztatok, hogy egy kapcsolatban is az "egység" számít. Ha a szíved már kapcsolódott, fogd meg a másik kezét és ne engedd. 

Lesznek akiket jóleső érzés fog eltölteni, ha csak rátok néznek. Keresd az ilyen emberek társaságát Ők pozitívak.

Sajnos vannak olyanok is, akik nem mondják vagy mutatják ki, de az irigységük rátok telepedhet. Ha valaki társaságában nyugtalan leszel, vagy szimplán csak levegőnek néz, akkor az bizony negatív energiát táplál...még ha nem is tudja. Tudni kell, hogy akkor annak saját magával van baja, mert nem érti, hogy te mért vagy boldog és Ő hogy-hogy nem. Bosszankodik magán ezért feléd táplálja a negatív energiát. 

Nekünk mindenki kiírta magát az életünkből, aki nem tudott a  döntésünkkel és boldogságunkkal mit kezdeni. Volt aki azt hangoztatta, megváltoztam...remélem igen, mert ugye folyamatosan fejlődünk. Én viszont tudom, hogy nem pozitív értelemben gondolták, hanem lehúzásként. 

Amíg egyedül vagy addig több mindenre jut idő és több ember is számolhat veled. Úgymond, mivel ráérsz kihasználható vagy.  - Amint jön egy társ, már mások lesznek a szereposztások. Hiába mentek mindenhová együtt, nem fogja mindenki jó szemmel nézni. 

Én jó értelemben érzem a változást - el kell engednem azok kezét, akiknek csak érdek voltam. S mivel már kaptam pozitív visszajelzést is (olyan embertől, aki nem szokta osztogatni), hogy jót tett nekem a házasság - így még nagyobb lendülettel folytatjuk az utunk az álmaink felé. 

Az ártatlanul kimondott mondatok: "...lehet még meg sem született..." vagy "én megmaradok magnak" ...és még sorolhatnám, de felesleges. Mindenki tudja milyen "berögzött" sémái vagy gondolatai vannak. Sokszor észre sem vesszük őket, hanem egy-egy kívülről jövő figyelmeztetés, zene, film esetleg egy másik ember mondata, fogja felnyitni a szemünk. 

Érdemes nyitott szemmel és füllel járni. 

Honnan ismered fel a társad?

Megnevettet és más lesz mint a többi. Nem fog hasonlítani senkihez, csak hozzád. Semmiféle gát nem áll az utatokban, csak az egymásra hangolódás.

Minden természetesen fog működni, de mégis csiszolódni fogtok egymáshoz. Elfogadjátok a másik hibáit is és sokszor meg is mosolyogjátok. Ez már a feltétel nélküli szeretet. Mikor minden rigolyáival, hisztijével, konokságával együtt is tudjátok Ő a másik feletek.

Alapszabály egy kapcsolatban az elfogadás, tisztelet és bizalom. Ha ezek az alapok megvannak, a többit már rá építhetitek...

Kívánom mindenki találja meg a másik felét.... S legyetek fontosak egymásnak!