Miért értékelődik le a hagyomány?

Hiába lesz egyre több művészeti iskola és rendezvény a hagyományőrzésre többen "sajnálják" a pénzt. 

A néptáncos berkekben szerintem már szinte elcsépelt, hogy a táncosok sokszor lázadnak, mert a zenekaroknak "jár a gázsi", de a táncosok sokszor csak pogácsát és vizet kapnak. - Persze tisztelet a kivételnek!

Évek óta ez megy, pedig egy-egy táncos ruha értéke is több havi fizetés. Egyszer csináltam egy statisztikát 1 évre lebontva, hogy hányszor lett javítva, keményítve vasalva és igen érdekes összeg jött ki - több százezer forintra rúgott a  karbantartás. Megmutattam egy rendezvényszervezőnek, aki nem igazán "népi beállítottságú". A véleménye mindent elárult: "Örüljetek, hogy megmutathatjátok milyen szép ruháitok vannak. Legalább nem porosodik."

Mégis miért van ez a hozzáállás?

Több évtizednyi táncolás után elmondhatom, hogy a hozzászoktatásban van a "bibi".

Régi rendszerben támogatott volt, sőt a 60-as 70-es években is még szinte mindenki táncolt. Elfogadott volt. Hozzá járt a kultúrához...Minden rendezvényen mulattak, táncoltak és nem kellett fizetni érte.

Viszont jött a rendszerváltás. - Már nem volt egyértelmű minden támogatás.

Pályázni, versenyezni kell egy-egy kis bevételért, de már az elismerések is így mennek. Itt most nem is azzal van a baj, hogy kialakítottak egy versengést, hanem, hogy az emberek ahhoz lettek szoktatva, hogy ingyenes. Hiába a nyertes pályázat, a támogatás, ha a költségek ugyanolyanok, mint más rendezvényeken, mert az csak egy kis hányada a költségeknek.

Ingyen semmi nincs már a mai világban. Ezt jómagamnak is meg kellett tanuljam. Kitanultam a viseletkészítést, hogy a táncosaim szépen jelenjenek meg a színpadon. Több évig volt, hogy a saját ruháimat használták a táncosok, "barátok" (érdekbarátok) akik elvárták, hogy az én ruháim mindig a rendelkezésükre álljon. A javítás, keményítés mindig rám várt. 1-2 szigorítás után jöttek a sértődések, haragszom rád. Vicces...

A néptánc miért ilyen "leértékelt"? - szoktatás és kód. 

Elgondolkodtatott már többször, hogy mikor belépősre csinálnak egy rendezvényt, miért háborognak sokan. S főleg ha egy koncertre, színházra vagy egy fesztivál belépőre nem sajnálják a pénzt, pedig csak a belépő árát tartalmazza. Miért merül fel a kérdés az emberekben, hogy egy kézműves vásár egy népi rendezvény csak "Óccsó" lehet. - ??? - Mintha azok az emberek nem a saját idejüket, szívüket-lelküket tennék bele abba, amit csinálnak. 

Egy ma divatos "designer" miért van jobban értékelve - mert trendi? 

Egy "folkarc" legyen multifunkciós, de ingyenes - elgondolkodásra ajánlom! 

Mondjuk találkoztam már az ellenpéldával is. Mikor egy "elfogadható árat" mondtam - azaz, én is ki vagyok fizetve, de a megrendelő sincs "lehúzva". Megbeszéléskor közölte a megrendelő: ennyiért nem írunk számlát. És mondott egy többszörös árat. Meglepődtem - és nagyon is jól esett.

Bizakodom, hogy hamarosan észre veszik az emberek, hogy a hagyomány az nem csak múlt, hanem "Örök"-ség, amit át kell örökíteni az utókorra. 

Megbecsülést minden kultúrában dolgozónak, "folkarc"-nak, kézművesnek!

Csodás élményekben és programokban gazdag nyarat kívánok!

Böbe