A különböző spirituális oldalakon leírják, hogy ezeket a játszmákat, hogy éld, vagy ne éld meg.
Most hosszasan lehetne azt is taglalni, hogy mennyire "képmutató" világot élünk. Hmmm... - Már aki.
Én inkább azt mondom, túl sok az inger és az olyan tanács, hogy ne mutasd ki az érzéseid. Az érzéseket azért kaptuk, hogy használjuk és ne elfedjük. Ha elfedjük saját VALÓNKAT, akkor mit érünk el vele? Megbetegszünk, mert a lelkünk csapdába kerül.
Beszállsz a játszmákba?
Én azt mondom, éld meg és tanulj belőle! Ha tanulsz belőle, akkor a következő alkalommal már téged nem érint, csak szemlélője leszel a dolgoknak.
Sosem véletlen, hogy kiket kapsz az éltedbe.
Aki tanítani jön téged, az nem feltétlen segítő szándékú - sőt a legnagyobb tanításokat azok adják, akik beléd rúgnak!
Olyanok bántanak, akikért mindent megtennél?
Állj meg és gondolkodj...- És Ő is? - Vagy Ő csak kihasznál, mert az a feladata, hogy felébresszen és tanítson.
Nekem is volt jó pár ilyen "barátom". Ők távolodtak el és írták ki magukat az életemből.
Köszönet minden olyan embernek és barátnak, aki "belém rúgott", mert megmutatta, hol kell, megerősödjek.
Nem haragszom rájuk! Ezen most lehet sokan meglepődnek, de valóban nem haragszom, mert nincs értelme. A harag mérgezi a lelket, még akkor is, ha elássák. Szóval itt most jöhetne jó pár technika, hogyan lehet feldolgozni egy-egy sérelmet, de ezt mindenkinek meg kell találnia magának. Másként működünk, így másként is reagálunk. ( Van aki ír, van aki beszél vagy kikiabálja esetleg kiénekli.)
Sokan dacolnak, mert azt hiszik akkor jobb lesz nekik. Tényleg jobb?
"Majd én megmutatom!" hozzáállás, hova vezet?
Sok-sok esetben kipróbáltam már a kettőt hátralép és megfigyel álláspontot. Mindig meglepődnek az emberek ezen. Hívhatjuk taktikának, de mivel semmi előny vagy haszon nincs belőle, ezért hívjuk inkább alázatnak. Sajnos ez már nem "divatos", mert a "Mert megérdemlem" szlogen életformává vált.
Én mindig csak mosolygok, és igazából rácsodálkozom a helyzetre, mert valamiért engem úgy kódoltak, hogy nem értem az egész mire jó...
A SZER-ETET alapú megközelítés, mindig kifizetődőbb és hamarabb megoldásokat, feloldásokat hoz.
A DAC a GŐG és az ármányos játszmák, csak ideig-óráig hatnak, és ha nincsenek jól kezelve még vissza is ütnek. Megéri?
Az igazi életszínészek, akik a sok-sok sorozatból ellesett taktikákat is tudják alkalmazni - vajon boldogok?
Én nem hiszem, mert ha boldog lenne, nem a játszmákon járna az esze...
Ami még megdöbbentő, hogy akik gyártják a játszmáikat, azok próbálják a környezetüket is befolyásolni, hogy mit hogyan kellene kijátszani.
Ha valaki játszmázik velünk, felismerhető. Most itt a kérdés: Megbocsátható? - Igen! - csak sokan nem fogják megérteni.
Esélyt kell adni, magunknak és másoknak is a tanulásra.
Volt aki(k), azt mondták ne legyek már ennyire jó...Nem szabad ennyire szeretetet adni, mert kihasználnak és "szíven" szúrnak.
Lehet igazuk volt, de nem bánom. Továbbra is szívből szeretnék élni!
Ha szívből élünk, többet sérülünk, de a sebek begyógyulnak...(igaz megmaradnak), de emlékeztetnek.
Ha nem szeretetet adsz, akkor ne is várj azt!
Aki játszmákat ad, az játszmákat kap...- meglepő? Szerintem igazságos.
Az élet viszont nagy művész. Mindig mindent vissza ad.
Régebben még én is használtam azt a kijelentést: "Csak jussak eszedbe!"
Már nem mondom, mert tudom, hogyha tanulnia kell az illetőnek belőle, úgyis eszébe fogok jutni.
Nem érdemes karmákat gyártani.
Sokan hangoztatják, hogy bosszút állnak...- ha valaki úgy érzi, és az megnyugtatja - tegye! Én lehet, azért végig gondolnám: Tényleg édes az a bosszú?
Fájdalmat okozni sosem jó, még ha a dac vagy a gőg vezet is oda, mert úgy érezzük különben alul maradunk.
Ja, hogy erre is van egy mondásunk: "Legjobb öröm a káröröm, mert az legalább őszinte!"
Köszönöm, én inkább kihagyom!
Szeretek szimplán örömet látni - jó érzéssel tölt el.
Őszinte öröm = Boldogság
Ha nem sikerül őszintén örülni más sikerének, mert irigység mérgezi, akkor még van mit javítani a lelki világunkon, mert még vannak benne játszmák.
Egy nagyon kedves idézetem: Weöres Sándor/ A jóságról
(Egy szívemnek kedves barátnőm jóvoltából sokáig a pénztárcámban is hordtam )
"Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el senki szeretetét.
Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: mindenre
egyformán. Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és
melegedből, mint akiknek nincs szükségük terád. Családtagjaid,
mindennapi társaid s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint
a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik."
Feladat: Játszmákat a filmekben megfigyelni és jegyzetelni...esetleg megmosolyogni, de az életből kiiktatni. Ha felismered a játszmát, ne buktasd le az illetőt, csak mosolyogj! ( Ő majd lebuktatja magát.)