ELTÁVOLODÁS - vagy ártó cselekedet?

Miért tűnnek el emberek az életünkből? Ok nélkül?
Nincs okozat ok nélkül (...), minden egyetlen láncot alkot, s minden a legeslegjobb rendben.
Voltaire

Ok és okozat mindig van...
Mindig vizsgáljuk meg az eseményeket minden oldalról, s ha kell alkalmazzuk a "külső szemlélő" nézeteit.
Példának nézzünk meg két szerelmest, aki még nem ismerte fel a másikat. Egy külső szemlélő már látja és érzékeli a kisugárzásukat - sok esetben nem is érti, miért nem ismerik fel egymást a szerelmesek....
Hihetetlen rezgéseket tudunk kibocsájtani. Erre nem csak a szerelmesek képesek, hanem mindenki és minden érzését leadja a külvilág felé.
Bármilyen lelkiállapotban vagyunk, azt fogjuk leadni és hiába a sok "álca", vagy kényszer cselekedet, mosoly - ha a másik fogékony rá és figyel, mindent a helyére tesz már a rezgésekből. Így ismerjük fel a pozitív és negatív embereket és az esetleges energiavámpírokat.
Az egyik bölcs meglátás, hogy nem kell benne lennie az életünkben > ezért kiírja magát.
Miért?
- Valamire tanított és elvégezte a dolgát.
- Ártó cselekedetet követett el és kiírja magát az életedből.
Minden ember, azért és addig van az életünkben, hogy segítsen minket és végigmenjünk a saját életutunkon.
Ártó cselekedetet érzékelhetünk, de van olyan is, hogy nem. Az elkövetője viszont a gondolataiban úgy raktározza, hogy Ő ártott és Ő úgy reagálna, hogy eltávolodik...Ezért van sok olyan történet, hogy azok haragszanak a másikra, akire éppen "haragudni" kellene.
Aki ártó tettet követ el, az a saját felfogása szerint is az ártó csoportban van. Különböző nézetek másképp engedik kilépni a helyzetből és a kapcsolat formája sem mérvadó, lehet rokon, barát vagy csak ismerős.
- Ha a tett olyan, hogy mindketten tudnak róla...lehet belőle HARAG, ha hasonlóképpen gondolkoznak. Kialakul a folyamatos ellentét és dac...- óvatosan az ilyenekkel, mert karma is lehet belőle.
- Ha a tett olyan, hogy mindketten tudnak róla, de másképpen szemlélik, akkor az elkövetője szépen eltávolodik a másik embertől, mert a saját gondolataiban elhatárolódik. Ilyenkor az elkövető a saját önbüntető programjában észre sem veszi, hogy nincs közöttük ellentét, csak saját maga generálja.
- Ha a tett olyan, hogy aki ellen elkövetik, észre sem veszi, csak az elkövető tudja mit tett. Ilyenkor az elkövető ugyanúgy beindítja az önbüntető gondolatokat és eltávolodik az érintett személytől.
Nézzünk egy viszonylag általános "ártó tett" -et például a tartozás.
Aki kölcsön kér...és nem szándékozik visszaadni, az szép lassan elkezd különböző kifogásokat, és hibákat keresni abban, akinek tartozik. A meséit még saját maga is elhiszi, majd szép lassan elkezdi maga mellé gyűjteni az olyan rezgésű embereket, akik segítenek neki haragudni.
A végén pedig kiírja magát a másik életéből... A tartozása továbbra is fenn áll így a lelke nem nyugszik meg és gyártja a következő kifogásokat...
Mikor lesz nyugalma? Ha szembenéz a saját maga gyártotta kifogásoknak vagy megadja a tartozását.
Milyenek az ártó cselekedetek? Hmmm
Amiket nem szeretnénk, hogy velünk megtegyenek azt mással sem szabad elkövetni. Csak ezt az egy szempontot kellene szemünk előtt tartani és minden sokkal szebben alakulna az életünkben.
Aki haragtartó az előbb-utóbb megbetegszik. Érdemes?
Feladat: Ha valakivel eltávolodtál, vizsgáld meg a miértjét!
Ha tudod, miért nézd meg több oldalról...
Te ártottál > hozd helyre! A leggyorsabb megoldás
Más ártott neked > bocsáss meg! Ha elengeded, és nem érzel haragot, olyan rezgéseket fogsz kifelé áramoltatni. Aki ártott neked szép lassan visszakerül eléd, eleinte nem is fogod érteni miért...- Aztán a sors úgy keveri a lapokat, hogy lehetőséget adjon a kiegyenlítődésre. Itt a másik féltől függ a megoldás gyorsasága...